Az álomhozó

– Igen, teljesen biztos vagyok benne – válaszoltam türelmesen, immáron legalább ezredszer. Jövendőbelim, a herceg legalább fél órája próbált győzködni, hogy maradjak, ha pedig mindenáron menni akarok, legalább kíséretet hadd adjon mellém. Egy hosszú vita utolsó csatáját vívtuk éppen. Nem akartam hálátlannak mutatkozni, így belementem, hogy egyetlen ember elkísérhessen – …

Otthon: 2116

  – A lányom lehetnél. Egy hosszú pillanatra a szemembe nézett, de nem szólt egy szót sem. Kezemet a derekán pihentettem, puha bőre az ujjaimhoz simult. Könnyedén felnevetett, majd megcsókolt. – Már van egy lányod – jegyezte meg tökéletes brit akcentussal, holott biztosan tudtam, hogy egyetlen egyszer sem tette be …

In Memoriam

Death is so mundane. So not what you’d expect. It happened on a hot August afternoon, in a hospital room that felt stuffy even though both the window and the door were open. My Mom was running in and out of the room. Sometimes she looked at us with tears …