Enteriőr

Zavarta a fény. Körbepillantott a szobában, majd le saját magára. A ruha gyönyörű volt. A frizurája is. Az ékszerek, a smink, a körmei… Mind elsőrangú munkák voltak. Ismét körbenézett a helyiségben, ám ezúttal megállapodott a tekintete egy aranyozott szélű, aprócska bútoron. Túl kicsi volt ahhoz kényelmesen lehessen rajta ülni, azonban …

Foszlányok

Éles fénysáv hasított a sötétségbe. Az utolsó pillanatban vettem észre, hogy kilóg a csizmám sarka, s pánikszerűen elrántottam onnan. Túl késő lett volna? Lehetséges lenne, hogy ennyin múlik majd a dolog? Szívem hevesebben kezdett dobogni, s éreztem, hogy egyre nehezebben kapok levegőt. Egy pánikroham? Csodálatos. Micsoda egy használhatatlan test ez!

A szabadság csókja

[Megjegyzés: A címfordításokkal mindig egy kicsit bajban vagyok. Mint nagyon sok egyéb esetben, most is angolul adtam valójában címet a novellának (az valahogy jobban megy): Kissing Freedom lenne eredetileg a cím. Ami még érdekes lehet a novellával kapcsolatban, és talán enyhíti a több helyen felbukkanó balladai novellai homályt, az az, …

Kikötői történet

Az egész olyan gyorsan történt. Épp a város főutcáján sétáltam végig, amikor meghallottam, hogy valaki a nevemet kiáltja. Megfordultam. Az utca zsúfolásig megtelt sürgő-forgó, siető emberekkel. Árusok, akik a csecsebecséiket kínálták viszonylag jó áron. Sajnáltam, hogy nem volt nálam pénz, szívesen vettem volna egy nyakláncot, amit még feljebb láttam. És …

A kezdet és a vég

Az óra tizenegyet ütött. Tizenegy lágy kongás hallatszott a ház belsejéből – annak a hatalmas állóórának a hangja, ami még a nagyapjáé volt. A levegő meleg volt, ám a fel-felkerekedő szellő hűsítően futott végig a tornácon, és esőillattal hökkentette meg a kifinomult szaglással rendelkezőket. Régen várt enyhülés volt ez az …

A valkűr dala 1. – A megbízás

Éles csörömpölés hasított a levegőbe. Vakon tapogatóztam a jobb kezemmel, amíg meg nem találtam a zaj forrását, majd a falhoz vágtam az ébresztőórát. A csörömpölés azonban nem halt el. Kinyitottam a szememet. Kényszerítettem magamat, hogy felkeljek, és a szoba tőlem legtávolabb eső falának alján megállapodó órához sétáljak. Nem kellett túl …

Back to Top